Kósa Anitát egy nagyon szerencsés embernek tartom. Az lett a hivatása és életének értelme, amit mindig is szeretett. Kutyákkal foglalkozni. Képzett kutyaoktatóként a négylábúak életének minden egyes mozzanatáról nagy tapasztalattal rendelkezik. Alábbi cikkében a kiskutyák kiválasztásához ad hasznos tanácsokat.
Az Iwiw-en lettünk ismerősökké a kiskutya.hu-val. Köszönöm nekik a jelölést, így nekem - mint ritkán géphez ülőnek - is alkalmam nyílt megismerkedni ezzel a hasznos oldallal.
Az első dolog, az volt, ami - foglalkozási ártalomként - fogalmazódott meg bennem, hogy mennyire fontos a megfelelő kiskutya kiválasztása. És hogy ezt még mindig milyen sokan nem tudják elképzelni! Én megértem őket, hiszen saját magam is nehezen őrzöm meg józanságom, amikor egy falka kedvesen nyüszögő kiskutyával találkozom.
A kiskutya-tréning az egyik kedvenc munkám. Sok vagy inkább nagyon sok kiskutyát neveltem fel, tanítottam. Nagyon sokat tanultam róluk, vagy inkább tőlük az elmúlt hosszú évek alatt.
Amikor egy helyre megérkezem, a legtöbb esetben megkérdezem, hogyan is esett a választás éppen arra a bizonyos „rosszcsontra". Sokaktól kapom válaszként, hogy „ő szaladt ki elénk és így ő választott minket" vagy hogy „ő volt az a kis kedves játékos" vagy hogy „ez a kis fehérlábú olyan édesen nézett". Pedig ez nem ilyen egyszerű. Néhány esetben, amikor a szerencse is odaszegődik, akkor ilyen „banális" okokkal is sikerülhet a jó választás, de ez sajnos a ritkább esetek közé tartozik.
A fentieket meghallgatva elmosolyodom, ugyanis az én első kutyám, „Branie" szintén így került hozzám. Ő volt az a bizonyos „fehérlábú"...
De ma már tudom azt a tényt - és megpróbálom az embereket nem kiábrándítani -, hogy ettől nyomósabb okok számítanak, amikor új "családtagot" visz haza az ember. Igenis nagyban számítanak az új gazda körülményei, életvitele, temperamentuma, kutyatartási tapasztalatának mértéke...
Nem utolsó sorban nagyon meghatározó a fajta! Aztán pedig a nehezítés: ezen belül a leendő tulajdonoshoz illeszkedő egyed megtalálása egy „fészekalja" tünemény közül! Félreértés ne essék, nagyon jól tudom, hogy ez nem egyszerű feladat, hiszen az elmúlt évek során számtalan esetben vittem haza kiskutyát, vagy segítettem másoknak a választásban. De mégis nagyon megéri az időt és fáradságot!
Amiért virtuális tollat ragadtam, annak oka, hogy a fent leírtak kimondhatatlanul (pontosabban leírhatatlanul) fontosak! Egy "bébieb"-et nem csak néhány hétre vagy hónapra, hanem - remélhetőleg - több mint tíz évre választanak az emberek maguk mellé, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen vérmérsékletű társsal töltjük el ezt az egyáltalán nem rövid időt! A kutya nem egy tárgy, amelyet - rossz működése esetén lecserélhetünk vagy kidobhatunk. A kiskutya egy élőlény, aki nagyon hamar felnőtté válik, akit mi választottunk magunknak, és még véletlenül sem ő kopogtatott az ajtón, hogy szeretne nálunk lakni!!!
Tehát a döntés nagyonis felelősségteljes!!!
Kósa Anita
„doglover"
kutyaoktató
www.anita-dogtraining.hu