Oldal: 1 / 1

Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: vas. aug. 01, 2010 5:35 pm
Szerző: Zsuzsko
Mindenkit szepen megkerek, aki ide teved, hogy SEGITSEN!

Annyira szeretem az allatokat, de nem hagyjak, hogy tartsak kutyat :cry: . Ez igy annyira szornyu... Mindig is nagyon szerettem volna, de talan akkor kezdtem el nagyon akarni amikor valaki 3 kiskutyat akart megolni: egy zacskoba raktak oket es ledobtak a szemetesbe :cry: .
A tesom akkor jott haza az ovibol es meghallotta szerencsere, ahogy feljott mentunk is vissza es kiszedtuk oket. Otthon ellattuk, etettuk. De az egyik igy sem elte tul az elso napot :cry: :cry: :cry: . Viszont a masik ketto jol volt, gondoztuk rendszeresen nem vot gond, de a szuleink meg sem engedtek hogy megtartsuk oket. Kb. egy honapig voltunk a nevelo szuleik aztan valaki olyannak adtak akiket soha eletunkben nem lattunk. Nem hogy ismerjuk...
Meg most is szinte mindennap gondolok rajuk :cry:
Szoval kerlek irjatok meggyozesi otleteket :!: Nagyon kene :!: Nekem szuksegem van egy kutyara :!: :!: :!: Nagyon kerlek :!: Tudom mivel jar :!: Szoval ha otletetek tamad :idea: kerlek irjatok :!: Barmilyen otletet szivesen fogadok :!: PLEASE!!!

Re: Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: vas. aug. 01, 2010 5:56 pm
Szerző: Zsuzsko
Amugy eldontottem, hogyha meg talalkozok egy ilyen esettel akkor megtartom a kutyust :!: Semmi nem erdekel! Akkor meg kisebb voltam, es nem volt bennem eleg akaratero :( .

Re: Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: kedd dec. 14, 2010 5:33 pm
Szerző: Zsuzsko
Ne mar...ne tegyetek ezt velem tuti hogy van v.kinek otlete mar csak azt nem tudom hogy unja leirni vagy mi van?

Re: Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: kedd dec. 21, 2010 11:55 am
Szerző: varacsilla
Zsuzsko írta:Ne mar...ne tegyetek ezt velem tuti hogy van v.kinek otlete mar csak azt nem tudom hogy unja leirni vagy mi van?


Tudom kicsit régi a téma, de először is ha a szüleid nagyon nem engednek akkor próbáld minden nap megemlíteni ne hisztizz ne erőltesd csak említsd meg, hoyg tudják nem felejtetted el, ha tudsz akkor az is segít ha megkéred Őket hogy hadd látogathasd meg őket, ha kell többször is, csak hogy tudják hogy a szívedhez nőttek, de semmiképpen se erőltesd csak felnőttesen :)
Idővel hid el nincs az a szülő aki ne adná be a derekát :)

Re: Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: pén. dec. 31, 2010 8:02 pm
Szerző: Zsuzsko
Hmmm...remelem igazad van...

Re: Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: csüt. feb. 10, 2011 11:01 am
Szerző: tothnecsingi
Szia. Csingi vagyok. Gyerekkoromban bérházban laktunk. a húgommal mi is szerettünk volna egy kiskutyát és persze anyu hallani sem akart róla, aztán szép kitartóan mindig emlegettük a témát és teleraktuk a szekrényeket "szeretnénk egy kiskutyát" cédulákkal. Aztán egy szép napon olyan mérges lett, hogy az összes cédulát ki kellett takarítani a szekrényekből, de aztán egy szép napon mégis megengedte. Mi keltünk korábban, hogy levigyük (felváltva) mi fizettük az oltást, mert gyerekeket korrepetáltunk, hogy legyen zsebpénzünk. ekkor kb. felső tagozatosak voltunk. Nem tudom, hogy te hány éves vagy, de a kutyi sok lemondással (buli, barátnők-barátok) jár és anyagilag is kell kiadásokra számítani. Persze lesznek más új kutyasétáltatós barátaid is. Sok sikert.

Re: Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: pén. aug. 03, 2012 5:59 pm
Szerző: Labri
Nem számít hány éves vagy!Nekem kerek tíz évig kellet apum fülét rágnom...Apum meg 13 évesen kapott kutyát.Szülinapodon lehet kutyát kérni, lehet karácsonyra is, a cédulák is tényleg be szoktak válni.Azt javaslom, először kell egy kisebb állatot kérni, például hörcsögöt, bizonyításképp.Ha hörid lenne, nagy sikert tud aratni ha átugrik a karikán.(ezt úgy éred el hogy kaját raksz a karika másik felére, és először a földre rakod a karikát, aztán egyre feljebb.) Végeredmény lehet egy kutya. ;)

Re: Segitseg!!!

HozzászólásElküldve: szer. dec. 19, 2012 8:35 pm
Szerző: brendaa
Szia kicsit regi tema de nekem is hasonlo a tortenetem :) Kiskorom ota szeretem volna egy kiskutyat,es azert nem lehetet kiskutyam ,mert 1reszt panelba lakunk es 2reszt mert nem latak,hogy felelosegteljes vagyok...amikor meg kis ovodas voltam kaptam egy horcsit akkor nem torodtem vele utana meghalt :( de azert en is bantam aztan kaptam egy teknost azal nagyon torodtem de valami fogva az is meghlat :( na de visszaterve ugy tudtam raszedni a szuleimet,hogy lehessen kutyim,hogy mindenap a kutyakrol olvastam meg stb es anyum meg apum latka,hogy menyire is keszlok...utana elkeztem takaritani,fozni meg stb...es akkor megtortent az a csoda hogy apukam semibol semi azt mondta:latom megertel,hogy legyen egy kiskutyad,megerdemled :) na akkor totalisan kivoltam meg sirtam is az oromtol :D hat igen nagyon sokat kuzdotem erte,hogy legyen kutyim de nem volt hiabavalo,mert most magamnal tarthatok egy Bichon Blogonese kiskutyat akit nagyon szeretek es nagyon ovom es gondoskodok rola :) hat valahogy igy remelem,hogy egy csopet segitetem a tortenetemel :) puszi Brenda