Kiskutya.hu

[Rattler]

Laci!!!

Igazán nagyon aranyos vagy.......
Nem akarok nyugdíjba menni, úgysem bírnám sokáig. Biztos lehetsz benne, hogy 2-3 naponta megnézem hogy a szobatisztaság tanításának a menetén kívül van-e esetleg nagyobb gondja valakinek.

Megfőtt a húsleves? Hajnalra elkészült, gondolom.

[Atis76]

Szia Edina!

Maximálisan egyet értek a többiekkel, a csontevés és húsadagolás kérdésében.
A francia bulldog gyomra pedig egyébként is érzékenyebb, hiszen alapvetõen egy elég szerencsétlen fajtáról van szó.
Ahogy általában a tápváltás, olyan a táp csont és hús váltogatás is, ami székletváltozással is jár, hiszen nem a megszokott gyomormûködés áll be.
Mi a párommal a francia bulinknak néha hetente vagy kéthetente, tartunk rizs diétát, amikor egy vagy két nap kifejezetten csak rizst kap, maximum 4-5 szem táp van rászórva apróra törve.
Ezen kívül még a búza-, vagy zabkorpa segíthet a széklet keményítésében, amibõl azonban napi 1 evõkanálnál több nem ajánlott.
Azt is tudomásul kell pedig venni, hogy a kiskutyáknak - legyen az bármilyen faja - minden fajta ürítése, bizonytalan és mindig változó, késõbb meglátod, ha nem kevered gyakran az étrendjét, szépen beáll a széklete is, ugyan úgy ahogy idõvel minden kiskutya elhagyja a gyakori, igen sûrû pisilést.

Amit mindig tartsatok be - Cesar Millan hármas formulája: \"testmozgás, fegyelem, szeretet\"

[edy1983]

Sziasztok!
Mi is kéthetente de csak egy nap rizst adunk neki egy pár szem táppal ezt már a jó elején is mondták és azóta ez így megy.Avelóscsont természetesen sertés és meg van fõzve.Préselt csont is van a fogának.Ezeket mármondtátok és úgy is csinálom.Acsirkenyakat szépen rágja amúgy lassan ügyesen csak a tápot porszívózza.De nem adok neki többet ha ti mondjáok.Azért köszi

[Szultan]

Sziasztok!

Ismét megjelentem, a már meglévõ problémával
Nos, Szultán (aki nem tudná, egy 10 hetes kiskutyáról van szó) ismét elkezdte a morgást.
Nagyon alaposan megfigyeltük mikor csinálja.
*Van az a pillanat, amikor kéri az édes szemeivel hogy vegyem ölbe, mert õ úgy szeretne elaludni kaja után..., de nem akarom hogy öleb legyen, ígyhát nem teszem meg, és a férjem sem. (persze azért naponta legalább 3x megunkhoz öleljük õket, hogy biztosítsuk a legnagyobb szeretetünkrõl, és hogy nagyon fontosak nekünk)
...és ilyenkor jön az a pillanat, hogy oda fekszik, ahova éppen neki jól esik..., természetesen éppen az útba, ahol valóban útban van. Ekkor finoman megfogom, és már amikor a kezem éppen odaérne hozzá, már elkezd morogni, és ha meg is érintem onnantól elkezd hangosan morogni és ma még rám is ugatott, szinte ledöbbentem mit képzel magáról
Alig tudtam lecsillapítani, mert amikor elakartam kapni a gramancát, hogy jól megrázzam érte, akkor szinte támadóan kapott felém. Tehát maradt a jó hangos szóbeli figyelmeztetés, de az szerintem nem ér egy fabatkát sem!
Nem tudom mi lehet az oka ennek a reakciónak?
Ma mondtam egy kutyabarát ismerõsömnek, hogy próbálja meg felemelni..., és amikor megtette volna, akkor elkezdett rá is morogni a kutya.
A testvére semmi ilyen negatív hozzáállást nem mutat, sõt pont az ellentéte. Persze tudom ez nem számít..., csak gondoltam megosztom.
Mit lehet tenni ebben az esetben?
Volt aki azt mondta verjem el a seggét. Én erre képtelen vagyok, és meg sem tenném, hiszen egy 10 hetes kiskutyáról van szó, aki lehet hogy mielõtt hozzánk került (6 hetes korában), érte valami stressz az alomban. Ott voltak vele kutyák az udvarban, ahol megszülettek. Kb.: 3, az anyjukon kívül, de ahogy elnéztem az anya reakcióját, igencsak jó anya volt, nem hiszem hogy bánthatták a kicsinyeit, mert hatalmas vicsorgásokkal védte kölykeit a többi kutyától, amikor ott voltunk! Már arra is gondoltam, hogy ezt látta nap mint nap a kiskutyám, és azért ilyen agresszív a viselkedése.
Mivel nem vagyok ebben jártas, már arra is gondoltam hogy labilis az idegrendszere, és ez még durvább lesz...?
Lehet ezen a viselkedésen változtatni?
Mindent megtennénk annak érdekében hogy velünk maradjon, és ne morogjon..., de csak normális-emberi határokon belül, tehát testi fenyítések elkerülésével akarjuk megoldani a helyzetet.
Egyébként egy eszméletelen nyugodt, kedves, játékos, jó étvágyú, okos, figyelmes kutyáról van szó, ezért állok a dolog elõtt értelmetlenül.
Ma mondtam is a férjemnek, hogy sajnálom hogy ilyen, de ha ez marad a tulajdonsága visszaadom a barátnõmnek, mert ezzel a kiskutyával történt valami. ...és amikor ezt mondom, akkor megesik rajta a szívem, mert nagyon szeretem és hatalmasakat szoktunk játszani, futkározni!
A kezembõl is eszik, és amikor belenyúlok a táljába nem morog evés közben!

Attól tartok, hogy késõbb ha bármi baja lenne és dokihoz kell vinni, nem tudom felemelni, mert morog és ne adj\'Isten megharapna, mert nagyon úgy néz ki.

*Ha lehet, az elsõ pár mondatot ne ragadjátok ki, mert független az elalvás elõtti állapottól a szitu, mert ugyanezt csinálja játék és hancúrozás után is. Vagy ha séta közben éppen megáll egy hatalmas akadály elõtt, és át kell emelni, akkor is morog. Van egy másik helyzet is, amikor beteszem az autóba, mert beugrani még nem tud..., akkor is morog és nagyon pipa, szinte agresszíven viselkedik, és azt hiszi õ a fõnök!
Ja, és független a megemelése is, mellsõlábnál, vagy gramancánál fogva, mindenhogy morog


Valakinek hasonló tapasztalata?


Köszönöm a segítségeket elõre is!!!!



Gabcsi

[liligerda]

Lehetséges, hogy az idegrendszere gyengébb, labilisabb, ahány kutya, annyi természet még egy almon belül is. De ebben az esetben sem szabad feladni, megfelelõ neveléssel rengeteget lehet rajta alakítani.
Az meg hogy visszaadjátok....felelõtlen dolog egy kis élõlényt magatokhoz venni úgy, hogy nem vagy biztos abban, hogy bármi áron is, de gondoskodsz róla. Egy kiskutyának ez nagy törés lenne.
Az embernek elõször mindig magában kell keresnie a hibát, ha a kutyájának viselkedési problémái vannak. Egyébként mi alapján választottátok ki a kölyköket? Mert kezdõ gazdinál nagyon fontos hogy a lehetõ legkiegyensúlyozottabb kölyök mellett döntsön.
Azt hiszem hogy a legrosszabb az, hogy megilyedsz és félsz tõle, elkaposd a kezed. Erre õ szépen rá is jött, és tudatában van a félelmednek, ki is használja. Szerintem a falkavezéri szerepedet kellene megerõsítened, olvass, tanulj, informálódj a témában.
Egyébként a grabancánál fogva én nem emelgetem a kiskutyákat ennyi idõsen, nagy a súlyuk már, kellemetlen, csak büntetésnél használom, tehát ezt a felemelési módot kerüljétek szerintem! Az elsõ lábai mögött kell megfogni, majd a kezedet a feneke alá tenni ahogy magadhoz emelted.
Egyébként morgásnál ha felül a nyakán ügyesen elkapod a bõrt, nem tud megharapni és meg tudod büntetni, ráadásul rájön hogy hiába ilyesztget! De lehet hogy egyenlõre inkább a párodra kellene hagyni a dolgot, talán õ határozottabb.

[Rattler]

Szia Gabcsi

Ez a kiskutya nem gyenge idegzetû szerintem, hanem Téged nem fogadott el felette állónak. Nem tudom hogy a párodat mennyire.
A grabancánál fogva ne emeld õt fel akkor ha valamilyen okból felvennéd, igaza van Zsuzsának. Elöl benyúlsz a mellkasa alá a két elsõ lába között, hátul bedig a két hátsó lába között és igy emeled fel. A nyakbõr fogása,rázása kifelyezett büntetés legyen.
Sürgõsen meg kellene csinálnod napjában többször akkor is ha nem akarsz testi fenyítést alkalmazni, a következõt: ne hirtelen, hanem nagyon nyugodtan beszélve hozzá az elõbbi módon emeld fel, maradj gugolva. Ha morogni kezd, azonnal kapd el a nyakát és szoritsd le a földre. DE ne egy pillanatra és mert megijedsz felkapod a kezed! Tartsd leszorítva (ha kell, feküdj rá) és mindaddig amig vergõdik a kezeid alatt (mert fog) nem engeded el. Csak akkor ha már nyugodtan fekszik és érzed a kezeddel hogy ellazult és nem forgatja villova a szemeit!
Tehát azt is kockáztatod hogy a fogásod rosszul sikerül és megharap, de ezt gyõzd le, muszály mert ez a kutya a fejedre nõ és késõbb biztosan félhetsz tõle.
Ha visszaadod, biztos nem fogják megtartani, és elkerül egy olyan helyre ahol jól megrugdossák, vagy kicsapják.

Mibõl is van õ? A 10 hetes kölyök már nem sajnálandó, hanem igen komolyan nevelendõ fõleg ilyen hajlamokkal!!!!!

[peva]

Szia Gabcsi!


Ha a kutyád rádmorog, maradj nyugodt és ne kapd el a kezed, mert így eléri a célját és csak megerősíted benne a viselkedést. Mindig legyél nyugodt és határozott, ha morog, vagy kap feléd az egyik kezeddel felülről fogd össze a pofáját és szorítsd a földhöz. Ne szorítsd erősen, nem kell hogy fájjon neki. Csak éppen annyira hogy úgy tartsd lent a földhöz szorítva. Az elején tiltakozni fog, addig tartsd így amíg le nem nyugszik.
A másik, hogy amikor olyan helyre fekszik, ahol útban van, akkor ne te menj oda hozzá és emeld fel, hanem hívd el őt onnan. Ezek a fontos helyeken MINDIG tilos legyen nekik lefeküdni, de akár leülni is. Ilyenkor hívd őt magadhoz egy jutifalattal, küldd a helyére, a lényeg hogy ne te menj oda hozzá.
Türelemmel és egy kis extra munkával könnyen lehet ezeken segíteni, mivel a kutyák a jelenben élnek és nem rágódnak a múlton. Egy 10 hetes kutya még nagyon kölyök és könnyen formálható, de fontos hogy már az elejétől fogva te/ti legyetek a főnökök az ő szemében is, és ez nem csak a kajás tálba nyúlásból derül ki. Tehát ha egy helyzetben főnöknek bizonyulsz nem biztos hogy ez más helyzetben is így van.... A kutyák megérzik ha ideges vagy (pl. amikor fel akarod emelni) és ezt a gyengeség jelének veszik, és átveszik a vezető szerepet....Maradj nyugodt és határozott! A férjedre is morog ezekben a helyzetekben vagy csak rád?

Közben látom Éva megelőzött....

[Szultan]

Köszönöm, kedvesek vagytok és segítõkészek!
Most beszéltem a férjemmel, aki velük van a telken, és ma reggel rá is morgott, de jól megrázta és abbahagyta.
Elõtte meg játszottak fél órát, és még ha engedné akkor szét nyalogatná az arcát a kis Szultán!
Nem a gramancánál (nyakánál) fogva szoktam megemelni, hanem úgy ahogy írtátok a mellsõlába alatt, de már az éppen kezdõ odanyúlásnál csinálja..., pedig mennyire szeretem, és tegnap még könnybe lábadt a szemem is, amikor mondtam a férjemnek hogy ez így nem megy tovább és...

Na ez a gondolat gyorsan odébb szállt már tegnap, és most amit írtatok végképp megerõsítette bennem hogy nagyon nagy türelmet szentelek neki, és megtanítom \"viselkedni\" a fiatal urat
A nagy szerencsém, hogy 24 órából akár 24-et is velük lehetek, mert rugalmas a munkaidõm és szinte minden pillanatukban velük vagyok.
Tegnap már arra is figyeltem, hogy amikor kiértem a telekre, nem ajnároztam õket agyon amikor megérkeztem, pedig nagyon kész voltak, szinte a csípõmig ugráltak örömükben. Még a hó is megolvadt a farokcsóválás alatt
Majd olyan 5-10 perc múlva símogattam meg õket, amikor beértem a kisházba.
Még1x köszönöm a gyors válaszokat, és a tanácsokat. Mától következetes leszek, és elég bátor ahhoz hogy ne ijedjek meg egy 10 hetes kiskutyától

Éva: a férjemnél is morog, de már megpróbáltuk hogy egy nagyon jó barátunk, aki kutyasulit vezet (tõle kaptuk a kutyikat), megpróbálta felemelni, és nála is morgott. Õ azt a tanácsot adta, hogy naponta többször emeljük fel, és addig szorítsuk magunkhoz amíg el nem hallgat a morgással.
Ezt megpróbáltam, de õszintén szólva csak 2x, mert elkezdett már akkor is morogni, amikor érezte hogy felemelném õt!
3 hete vannak nálunk, és eszméletlenül jó kutyusok, és kedvesek, játékosak..., úgy érzem nagyon szeretnek bennünket és mi is õket, ezért álluk értetlenül a dolog elõtt. A kiscsajszival semmi gond ilyen téren, õ olyan mint egy édes szófogadó igazi minta-gyerek
Azt is észrevettem, hogy amikor játszanak, akkor Szultán gyakran ugyanazt a morgást alkalmazza Vénusznál, amit nálunk..., és ilyenkor elkezd dúrvulni a játék közöttük.
Ekkor közbelépek, hangosan rájuk szólok: elég, befejezni az ugatást és ezt a vitát..., és azonnal abbamarad a civakodás, és jön az egymás száját nyalás, és folytatódik a játék!


Holnap megírom hogy milyen volt a mai nap!!!

Gabcsi

[liligerda]

Na ez az ! Ilyen határozottan! És örülök hogy elvetettétek az elválás gondolatát...
Csak 1-2 megjegyzés: én nem szorongatnám amikor már felvettem magamhoz, mert az kellemetlen neki, össze fogja kötni a felvétel a szorongatással. Ha felveszed, az legyen neki kellemes, ha morog, szorítsd a földre ahogy a többiek írták, de ne magadhoz!
Amikor játszanak, akkor hagyd õket, ha durvának tûnik,akkor is. Nem valószínû hogy kárt tennének egymásban, de le kell rendezni a dominancia-viszonyokat, és ez ilyenkor dõl el, játékos formában. Tudják õk, meddig mehetnek el, ne aggódj. Nem láttam még olyat hogy 10 hetes alomtestvérek komolyabb kárt okoztak volna egymásban.
És itt az ideje lassan hogy a felugrálásról is leszoktasd õket...
Nyugalom, türelem, kitartás...

[Rattler]

Igen, igy van, ez már kettejük között dominancia harc, és Szultán úrfi ezt rátok illetve mindenkire kiterjesztené.
Hagyd õket egyenlõre mert úgysem tudod elkerülni, õk azért nagyon szeretik egymást, mindig is tudni fogják hogy összetartoznak, de fõnök ugye mindenhol van. Általában felnõtt korban mindig a szukának van nagyobb tekintélye, csak ezt Szultán még nem tudja.

A felugrálásról én a régi módszeremmel szoktatok le mindenkit. Amikor belépek a kapun és a 4-5 kutya ugrálna fel, akkor egyszerûen átmegyek rajtuk, magamelõtt vizszintesen lengetem a kezem és határozottan mondom hogy menj félre. Ha mondjuk bevásárló szatyor van nálam akkor azt lengetem magam elõtt, legfeljebb eltalálom õket. Ez csak így leírva tûnik durvának, de nagyon érthetõ a számukra és 2-3 alkalom után értik is. Viszont ha bemegyek a lakásba és lepakolok akkor azonnal visszalépek hozzájuk.