Kiskutya.hu

[MAJER]

Sziasztok.Segitseget szeretnek kerni,hogy hogyan tudnam leszoktatni a 6 honapos kutyamat a folytonos ugralasrol.Nem lehet tole kozlekedni az udvaron mert mindig ugral.Mar a lakasba is bejon.Kerlek segitsetek koszonom szepen

[pipacska]

Csak beütöttem a keresőbe a kérdésed, ezeket dobta ki:

Hogyan szoktassuk le kutyánkat a felugrálásról?
A rendszer bevezetésének legszelídebb módja, ha a kutyát teljesen levegőnek nézzük, amikor ugrál. Nem szólunk rá, nem lökdössük el, csak úgy csinálunk, mintha ott se lenne. Abban a pillanatban viszont - és az időzítés fontos! - amikor abbahagyja az ugrálást, erősítsük meg a viselkedést törődéssel, simogatással, játékkal. Persze a kezdeti időkben ettől várhatóan újra belelkesül, és megint pattogni kezd. Mi akkor forduljunk el, és ismét nézzünk át rajta. Ha ezt a szabályt be tudjuk tartani, akkor kutyánk hamar megtanulja, hogy sokkal jobb neki, ha nem ugrál fel ránk. Ehhez következetesnek kell lennünk! A tanuló időszakban készüljünk fel a találkozásokra, ugrálós alkalmakra, akár úgy is, hogy váltóruhát viszünk magunkkal. Bármire is szeretnénk megtanítani a kutyát, csak akkor fog menni, ha mi tudjuk irányítani a körülményeket, és nem a körülmények befolyásolják a mi munkánkat. Szánjuk hát rá az időt!

A kutya hamar megtanulja: az ugrálás kifizetődő
Vannak azonban notórius ugráló kutyák, akiknek az sem szegi kedvét, ha sokáig nem erősítjük meg a viselkedést. Náluk még annyi adalékra szükség van, hogy egyfajta negatív következményt kell csatolni a felugráláshoz. Erre sokfajta trükköt lehet hallani, vannak köztük használhatóbbak, és kevésbé praktikusak. Van, aki azt javasolja, hogy lépjünk a kutya hátsó lábára mikor felugrik, mások szerint az előre emelt térdbe ütközés veszi majd el kutyánk kedvét, van aki az orra csapást tanácsolja.

Én a következőt javaslom: amikor a kutyánk felugrik, fogjuk meg a mellső lábait és tartsuk meg. Ez nem fogja rögtön zavarni a kutyát, de előbb-utóbb kellemetlen lesz neki, és szabadulni próbál. Ekkor ne engedjük el rögtön, még tartsuk egy kicsit. (Ha közben a kutyánk harapdálni kezdené a kezünket a szabadulás érdekében, koppintsunk az orrára.) Ha már eltelt pár másodperc úgy, hogy a kutya láthatóan már nagyon szeretne szabadulni, akkor elengedhetjük.

Legyünk következetesek!
Ennél a módszernél is nagyon fontos a következetesség és az időzítés. Csak akkor működik, ha minden felugrásnál megfogjuk a kutya lábát, és tartjuk is egy darabig. Ha ezt betartjuk, nagyon hamar felfedezhetjük a pozitív változásokat. Természetesen itt se felejtsük el simogatni, dicsérni a kutyát, amikor épp nem ugrál.

Az is befolyásolja a viselkedést, hogy a kutya energiái mennyire vannak lekötve. Ha keveset sétáltatjuk, mozgatjuk, foglalkozunk vele, ne csodálkozzunk, ha kutyánk mindent megtesz azért, hogy abban az egy-két percben, amíg átsétálunk a kertben, foglalkozzunk vele is. Így nem fair elvárni a fegyelmezett viselkedést.

A kellemetlenségeken túl azért is érdemes lenevelni kutyánkat az ugrálásról, mert ez egy olyan helyzet, ahol ő irányítja a cselekvést és ez az ő nyelvén azt jelenti, hogy neki máshol is előjogai vannak, azaz káros hatással lehet a kutya-gazda viszonyra, a rangsorra. Később meg csodálkozunk, hogy miért nincs tekintélyünk, miért nem fogad szót a kutya, ha hívjuk.

Hozzá kell tennem, hogyha a kutyánkat megtanítjuk vezényszóra felugrani, és időnként mi magunk kérjük tőle - mert szeretünk így örülni egymásnak - az rendben van. De ezt csak azoknak javaslom, akik már olyan árnyalt szinten tudnak kommunikálni kedvencükkel, hogy ezzel nem zavarják össze, hanem a kutya számára teljesen tiszta, hogy mikor szabad felugrani és mikor nem.

Másik tanács:
Hogyan szoktassuk le?
Ha már felugrál a kutyus, akkor erről a következőképp tudjuk leszoktatni. Amikor a kutya éppen készül felugrani, akkor meg kell állni biztosan fél lábon, a másikat pedig térdben behajlítva magunk elé kell tartani.

Elég csak addig a pillanatig, amíg a kutyát megakadályozzuk, hogy hozzánk közelebb érjen. Így a mellkasával fog ütközni a térden, ami elég kellemetlen számára (de vigyázzunk arra, hogy ne üssük meg nagyon, csak éppen annyira, hogy ne érjen el minket). Érdemes mindig egy tiltó parancsot is alkalmazni ilyenkor (pl. rossz, nem szabad, fúj stb.). Ha továbbra is próbálkozik, a lábemelés legyen kicsit határozottabb, így a kutyát, már nem csak távol tartjuk, hanem kicsit meg is lökjük a térdünkkel, így a kellemetlen hatás miatt hamarosan abbahagyja az ugrálást.

Ha a felugrálás ruhatépéssel vagy rágással párosul, akkor kézzel csapjunk az orrára, amihez használhatjuk ugyanazt a parancsot, mint az ugrálásnál. Ha olyasvalaki érkezik a családhoz, aki nem tud elég határozott lenni a kutyához (pl. idős, beteg vagy kisgyerek), akkor ne hagyjuk felügyelet nélkül, illetve fogjuk meg vagy zárjuk el a kutyakölyköt. Idővel úgyis mindent megtanul, hiszen okos állat.

Plusz egy video:http://videosmart.hu/video/hogyan-vegyunk-ra-egy-kutyat-hogy-ne-ugraljon-fel-ranklusz