Boszi, az ex-kóbor

Itt oszthatjuk meg kedvenceinkkel kapcsolatos élményeinket, fényképeinket. A legjobb írásokat, képeket a „Hét kutyusa” rovatban külön is publikáljuk.

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » szomb. júl. 28, 2007 3:11 pm

Én mondtam neki, hogy ezért nagyon letusolunk, ha hazaérünk... Dehát ha egyszer labrador van a vérében...

http://www.youtube.com/watch?v=oD0BhRHUU3s

És hozzáteszem, ezután meghempergőzött a kavicsban, majd egész úton a járdán csúszva jött hazafelé. És nagyon boldog volt :D Otthon pedig úgy tűrte a letusolást, amit utál, mint aki a máglyán azzal bíztatja magát: nem baj, megérte!!!
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » kedd szept. 04, 2007 8:51 pm

Ó, te jó ég!!! Szőrös leányunk nagylány lett. Azt hiszem. Merthogy ezen a barnás váladékon kívül gyakorlatilag semmi jele nincs a dolognak, ezt is véletlenül vettem észre!
Micsoda szerencse! Ha nem adok ma neki dupla adag csirkét, és nem lesz ettől borzasztó nagy pocakja, és erről nem jut eszembe, hogy olyan, mintha vemhes lenne, és erről meg az, hogy tényleg, rég néztem, nincs-e megdagadva a pérája, ami a tüzelés előjele, és nem nézem meg, és nem veszem észre, hogy valami mintha lenne ott, és nem törlöm meg neki zsepivel, akkor lehet, hogy holnap úgy viszem a Szigetre, hogy nem tudom, és elengedem, és felcsinálva jön vissza!!! Aztán egyszer csak idebabázik, én meg nézek, hogy dehát még nem is tüzelt!

Jaj de izgulok!!!

Na jó, egy kicsit kergébb volt, mint máskor, de azt hittem, ez csak azért van, mert keveset viszem ki, pedig nem is. Erre ékes bizonyítékom is van! Boszi a Normafánál:
Kép

A képen látható sárga labda kitalálóját meg áldja meg az Isten!
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: Adrie » szer. szept. 05, 2007 10:45 pm

Sziasztok! :)
Hát gratulálok nektek Boszihoz, haláli fej kutya!!! :) Nem semmi a pocsolyás produkció... :) Egyébként mennyi idõs?
Az én kutyám 8 hónapos, és szintén imádja a vizet: ha megnyitjuk a kerti csapot, képes arrébblökni, csak hogy odajusson, van már külön kerti medencéje is: egy láda, amibe teljesen belepasszírozza magát, ha engedünk bele vizet... :)
És hõsök vagytok ezzel a Fennell-féle projecttel, én akárhogy próbálkozom, nem sikerül rendre és fegyelemre-nyugalomra szoktatni Dorkát... szerintem ez a kutya génhibás a higgadtságra nézve... :)
Tényleg jó hosszúra sikerült ez a kutyu!!! :) De legalább messzirõl meg lehet ismerni! :)
Ha van kedved, nézzetek be hozzánk: Dorka, a magyar vizsla :)
Avatar
Adrie
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » csüt. szept. 06, 2007 6:09 pm

Szia!
A Fennel dolgot abbahagytam, mert a kutya nem problémás többnyire, hogy nagyon fegyelmezni kéne. Illetve ez nem igaz teljesen, a kisebb dolgai nem jelentenek (már) nagy gondot, a Fennel féle dolgot ott alkalmazom, ahol zavaró dolgok vannak. A pórázon vezetésnél pl. a \"megállunk, így nem megyünk tovább\" című eljárás nagyon bevált. Még most is ezt csinálom vele, ha kerge, és azonnal ért belőle.

Minden jót, Dorka is egy tündér ám, szoktam nézegetni :)
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: Adrie » kedd szept. 11, 2007 2:43 pm

Szia Ági!
Nálunk ennél a séta nevû dolognál még nem osztatlan a siker: még mindig húz ezerrel, és hiába alkalmazom a megállást vagy a pórázon való rántást, nem sokat ér, fõleg, hogy minden lépésnél ezt kellene tennem, úgy meg elõrehaladás nuku... :S Szóval, a kérdés még megoldásra vár... Azt mondod, hogy nálatok Boszi magától rájött, hogy mi a gond, miért álltok meg, és utána ügyesen sétikált? Ez nem semmi...de nem adom fel!!! :) Amúgy mi újság veletek? Munka, suli?
Avatar
Adrie
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » pén. szept. 14, 2007 8:48 pm

Szabó Adrienn írta::
Szia Ági!
Nálunk ennél a séta nevû dolognál még nem osztatlan a siker: még mindig húz ezerrel, és hiába alkalmazom a megállást vagy a pórázon való rántást, nem sokat ér, fõleg, hogy minden lépésnél ezt kellene tennem, úgy meg elõrehaladás nuku... :S Szóval, a kérdés még megoldásra vár... Azt mondod, hogy nálatok Boszi magától rájött, hogy mi a gond, miért álltok meg, és utána ügyesen sétikált? Ez nem semmi...de nem adom fel!!! :) Amúgy mi újság veletek? Munka, suli?


Azért nem agától jött rá, volt ott rángatás, olyankor mindig mondtam, hogy ne húzzál már, meg próbáltam én mindent. Aztán egy idõ után már annyira elegem volt (komolyan fájt a karom, a kezem, és már utáltam sétálni), hogy úgy voltam vele, hogy na már pedig mostmár, a franc egye meg, le fog szokni és kész. Annyira elegem volt, hogy képes voltam megcsinálni a dolgot. Ha húzott, akkor megálltam, nézett, türelmetlenkedett, én meg csak ráztam a fejem, hogy \"ha húzol, nem sétálunk\". Meg azt is csináltam, hogy visszahívtam vagy tettem a lábam mellé, és mondtam neki, hogy \"így sétálunk\". Ha el akart indulni, csak azért sem mentünk, mondtam neki, hogy \"majd ha szólok\". És akármennyire is idegölõ volt, MINDEN alkalommal megálltam, ha elkezdett húzni. Azonnal. Nagyon ideges voltam, de õ méginkább. Sõt, minél makacsabb volt, annál tovább álldogáltunk. Az egész környezetem teljesen hülyének nézett, de Boszi megtanulta. Nem mondom, most is húzogat, és sajnos ebben a kérdésben nekem elég szigorú elvárásaim vannak, de ÉRTI mit akarok, legfeljebb nem csinálja. Ha így van, akkor igazgatom, igazgatom, de ha nagyon rakoncátlankodik, most is abból ért legjobban, ha megállunk, és nem haladunk, amíg nem viselkedik.
Sõt, így arra is sikerült megtanítanom, hogy én megyek ki elõször az ajtón. Nagyon gyorsan megértette, most meg már az van, hogy beáll az ajtó elé, nagy izgalomban, én meg csak annyit kérdezek, hogy \"Boszi, ki megy ki elõször?\" és azonnal arrébbugrik, és onnan izgul, mert tudja, hogy amíg ott áll, nem megyünk ki.
Úgyhogy ez szerintem nagyon jó módszer, és nagyon gyorsan fel is fogja: vagy úgy csináljuk, ahogy én akarom, vagy sehogy.

Egyébként Boszi tüzel ezerrel. Ma megbizonyosodtam róla, hogy - bár még mindig véres a termék - benne vagyunk nyakig a veszélyben, mert egyetlen kutyával találkoztunk ma, de az úgy rárontott Boszira, hogy csak lestem. Semmi udvarlás, vagy elõjáték,egybõl in medias res. Ez persze nem újdonság újabban, de Boszi a korábbiaktól eltérõen nem mutatkozott nagyon vérmesnek, mondhatni, hagyta magát... hagyta volna, ha fel nem kapom, ezt viszont borzasztó viccesnek találta.

Holnap el kell mennünk egészen a Mátráig kirándulni, brühühü :D, hogy Boszikát is el lehessen engedni szaladgálni a fûben. Mert egy hete csak éjjel séta, futtató, semmi Sziget, semmi Normafa, semmi Szegedi vagy Gyöngyösi udvar. Már én is kezdek begajdulni, kezdenek a kilók visszajönni, és nekem is nagyon nagyon hiányoznak a nagy kalandozós séták!!!
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » pén. szept. 14, 2007 9:00 pm

Jaj, és ezt még el kell mondanom!
Valamelyik nap elvittem Boszit a futtatóba. A futtató mellett a padon két alkesz, talán hajléktalan is, éppen intoxikált állapotban. Boszika ezerrel tüzel, naná, hogy a kan kutyájuk (Whiskey, haha) folyamatosan a kerítés mellett grasszál. Erre feláll a randábbik, a pasi, hogy akkor õ beengedi vicces nevû kedvencüket Boszihoz. Mondám én: kérem, inkább ne, a kutya tüzel, nem kéne, akkor inkább lelépünk. Erre õ: nem baj, játszanak. Erre a kevésbé randa elkezd üvölteni, hogy jaj, Józsi, ne, tüzel a kiskutya. Nem baj, játszanak, csak játszanak. Kissé idegesen én: uram, a kutyám tüzel, nem szeretném, hogy játszanak. De, de, játszanak csak. Erre beengedte a kutyáját. Végül nem lett semmi, mert Boszi akkor még nem volt abban az idõben, még elmarta a fiúkat, de lehetett volna négy nappal késõbb is, amikor már akar, és akkor viszont kiskutyákkal megyünk haza. Persze alkesz-gazdi láthatóan csalódott volt...

Ez alkalommal nem lett baj, bár a kutya legalább annyira erõszakos volt, ha sokkal ápoltabb is, mint a gusztustalan gazdája, viszont Boszika is legalább annyira vérmes, és tûzrõl pattant, mint a sajátja, de rohadjon meg az ilyen seggfej (már elnézést), ha egyszer közlöm, hogy ne engedje oda a kutyáját, akkor ne engedje oda, mert ha négy nappal késõbb vagyunk, akkor úgy rúgom le a kutyáját az enyémrõl (pedig nem õ a hibás, de akkor sajnos valszeg nem volna más lehetõségem), hogy nem áll meg a Westendig, utána meg küldöm õt is.
Iszonyúan felhúztam magam a dolgon, még mondani sem tudtam semmit, annyira, de csak kerüljön még egyszer a szemem elé...
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » csüt. okt. 18, 2007 8:36 pm

Na, jó régen írtam ide.

Boszika nagylány lett. Túl vagyunk a tüzelésen. Huh. Már nagyon elegem volt belőle a végére, utána kimentünk ladbázni, és kerek másfél óráig szaladt a labda után. De csakk mert akkor már végképp ráuntam.

Egyébként a kurtalábú-hosszú-szőrösön egyáltalán nem látszik a kamaszkor. (Én emlékszem, nagylányságom kezdetén milyen kibírhatatlanul hisztis voltam ;).) Teljesen nyugodt, bújós, nagyon szófogadó, sokat sétálunk már póráz nélkül. Megdöbbentő, ahogy kommunikál, amilyen fejeket vág, amilyen hangokat ad, annyira rárímel az emberire, hogy az félelmetes. Én egészen biztos vagyok benne, hogy ilyen kedves, jó kutyája nincs is senkinek!

Egyébként arra is rájöttünk, hogy Boszi valószínűleg valami furcsa keveredése több állatfajnak. Hát kutya, az egyértelmű. Macska: imád egeret kergetni-lecsapni, hízeleg, és a hátát púposítva nyújtózkodik. Továbbá - - paradox módon - van benne egér is, mivel képes a takarót meg a szőnyeget is kirágni. És imádja a sajtot!
A párom meggyőződése szerint ugrónyúl is sikerült bele, erre bizonyítéka is van:

Kép

Amennyire szeret úszni valami hal is kinéz, a hosszúságát biztosan valami kelgyótól csórta... és szerintem egy nagy adag emberállat is van benne ;)

De hogy ez az állat a farkastól származna, hát azt nem hiszem :DDDD
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » csüt. okt. 25, 2007 9:31 pm

Boszit tegnap traumatizáltam: megfürdettem.
Íme fürdés után, pihe-puhán, teljesen megszeppenve, a kedvenc pokrócába bugyolálva :)))
Kép
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

Válasz/Re:Boszi, az ex-kóbor

HozzászólásSzerző: L.Ági » szomb. nov. 03, 2007 10:13 pm

Boszi már megint olyan aranyos volt, hogy ezt muszáj leírnom.
Adtam neki egy teniszlabdát játszani. Kb. fél-egy óra múlva odajön hozzám, bököd, tipikusan mikor akar valamit. Mi van Szõrös? Erre odamegy a szõnyeghez, értetlen fejjel mered rá, és nyüszög. Néz rám, néz a szõnyegre, nyüszög. Odamegyek: a labda cafatokra szedve, és természetesen használhatatlan, azaz bökdöshetetlen, és tovább rághatatlan állapotban szanaszét a szõnyegen. Õ meg nyüszög, hogy mi lett most a labdával, valaki elrontotta. Amikor elkezdtem összeszedegetni, nagy izgalomba jött, gondolom azt hitte, hogy majd megjavítom :) Teljes értetlenséggel fogadta, amikor a cafatokat kidobtam a szemetesbe. Adtam neki másik labdát, de láttam, hogy nem sikerült teljesen meggyõzni :)
Majd\' megzabáltam. (L)
Avatar
L.Ági
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: csüt. ápr. 15, 2010 6:42 pm

ElőzőKövetkező

Vissza: Büszke gazdik

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég

cron